Nyíradony
Nyíradony város Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járás központja.
A megye északi szélén helyezkedik el, közigazgatási területét lényegében három irányból, nyugatról, északról és keletről is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez tartozó területek határolják.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Szakoly, északkelet felől Nyírmihálydi, kelet felől Nyírlugos, délkelet felől Nyíracsád, dél felől Nyírmártonfalva, délnyugat felől Hajdúsámson, nyugat felől pedig Balkány.
Dél-délnyugat felől egy rövid szakaszon határos még az amúgy jelentős távolságban fekvő (mintegy 30 kilométerre lévő) megyeszékhellyel, Debrecennel is.
Különálló külterületi településrészei Tamásipuszta és Aradványpuszta, előbb 10, utóbbi 7 kilométerre fekszik délnyugati irányban a város központi részeitől, valamint Szakolykert, amely a központtól mintegy 3 kilométerre északra található.
A megye északi szélén helyezkedik el, közigazgatási területét lényegében három irányból, nyugatról, északról és keletről is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez tartozó területek határolják.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Szakoly, északkelet felől Nyírmihálydi, kelet felől Nyírlugos, délkelet felől Nyíracsád, dél felől Nyírmártonfalva, délnyugat felől Hajdúsámson, nyugat felől pedig Balkány.
Dél-délnyugat felől egy rövid szakaszon határos még az amúgy jelentős távolságban fekvő (mintegy 30 kilométerre lévő) megyeszékhellyel, Debrecennel is.
Különálló külterületi településrészei Tamásipuszta és Aradványpuszta, előbb 10, utóbbi 7 kilométerre fekszik délnyugati irányban a város központi részeitől, valamint Szakolykert, amely a központtól mintegy 3 kilométerre északra található.
Térkép - Nyíradony
Térkép
Ország - Magyarország
Magyarország zászlaja |
Jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között számos kormány alakult, többek között kommunista kormány is, melynek a bukása és felszámolása után megalakuló szolgált ki. Magyarország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
HUF | Magyar forint (Hungarian forint) | Ft | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
HU | Magyar nyelv (Hungarian language) |